A szerző
Sugár Zsigmond bemutatkozója:
Ferencvárosban születtem, a Bakáts téren. Tizenkét éves koromig laktunk az Ernő utcában, a harmadik emeleten. A meséket ott oltotta a szívembe Kati néni, a másodikról. A hátsó lépcsőházban megbújva hizlaltam a tőle kapott világot, ami azóta is körbevesz. A gimnáziumot Kaposváron jártam, ott lázadtam. Kicsaptak és meg is buktam. Ám ha arra riadok az éjszaka közepén, hogy vizsgázni indultam, de eltévedtem a folyosón és nem találok ki a labirintusból, az már a Budapesti Műszaki Egyetem.
Ur Eleonórával az egyetemi évek alatt szerelmesedtünk egymásba. Gyermekeink születése után ébredt bennem a vágy, hogy meséket írjak. Tovább akartam adni az örömöt, amit a hallgatásuk nekem gyerekkoromban okozott. Kezdetben a főszereplői is ők voltak a történeteknek és velük együtt nőttek. Az utolsó regényeket már fiatal felnőtteknek írtam, nem gyerekmesék voltak. De a mesék mégis megmaradtak, azóta is szünet nélkül írom egyiket a másik után, mindenkinek és magamnak, mert gyógyítanak.